Krisztus előtt már sokezer, akár sok tízezer esztendeje  a történelem hemzseg az emberek nap-imádatát ábrázoló írásoktól s rajzoktól. Könnyen megérthető, hogy miért, hiszen a Nap minden reggel felkel, fényt s meleget hoz s elűzi a sötét, hideg éjszaka ragadozóit. A kultúrák megértették, hogy nélküle nem nő a gabona, nincs élet. Ezért lett a Nap minden idők legimádottabb, azaz legtiszteltebb tárgya. A csillagokat nagyon jól ismerte a neolitikumi kor átlagembere. A csillagok útjából előre megjósolhatták a periodikus eseményeket, mint a holdfogyatkozásokat vagy teliholdakat. Az egyes csoportokat be is katalogizálták, ezeket hívjuk ma konstellációknak. Ez az emberi történelem legősibb értelmező rajza, a zodiákus-kereszt a Napot reprezentálja, ahogy egy év során áthalad a 12 fő csillagjegyen. Mutatja továbbá a 12 hónapot s a 4 évszakot, valamint a napfordulókat s napéjegyenlőségeket. A Zodiákus kifejezés utal arra, hogy a csillagjegyeket antropomorfizálták, azaz megszemélyesítették, emberekkel vagy állatokkal. Más szóval az ősi civilizációk nemcsak követték a Napot s a csillagokat, hanem meg is személyesítették a csillagjegyeket, egymáshoz való kapcsolatuk s mozgásuk alapján. A Napot az életadó s életmentő tulajdonsága miatt a láthatatlan Teremtővel, azaz mai szóval Istennel azonosították. Isten napja, a világ fényessége, az emberiség megmentője. Hasonlóképpen a csillagjegyek a nap útját reprezentálják. Az elnevezésük általában azt tükrözi, hogy az év adott időszakában mi történik. Például a vízöntő a tavaszt, a tavaszi esőket hozza. A hiú s becsvágyó oroszlán pedig tüzelő meleget, a nyár tetőpontját.

Ahogy haladt tovább a történelem s az idő s kialakultak a különböző népek s kultúrák, úgy próbálták a saját népük dicsőítésére Isten-kultuszt kitalálni, amelyek az ő nemzetük nagyságát akarta kifejezni. Elég sok Isten s félisten alakult ki a világon ilyen módon, ami – mint később látni fogjuk – mind az ősi naptiszteletre vezethető vissza.

Hórusz története nagy vonalakban az alábbi: December 25-én született, Ízisz-Meri, a szűz gyermekeként. Ezt egy keleti csillag felragyogása kísérte, amit három király követett, hogy meglelje s magasztalja őt, a megváltót. 12 évesen tanítónak állt, 30 esztendősen keresztelte meg Anup. Hórusznak 12 követője volt, akik vele utaztak s tanították az embereket. Csodákat vitt véghez: gyógyított s vízen járt. Hívták őt Igaznak, Fénynek, Jó Juhásznak, Isten Bárányának s hasonlóknak. Typhon árulása után keresztre feszítették, majd három nap után feltámadt. Hórusz története, eredeti vagy sem, a világ számos táján megjelent, hiszen sok istenségnél figyelhetők meg ugyanezek a mitológiai jegyek. Vegyük sorra ezeket.

Attis, aki a szűz Nana gyermekeként látta meg a világot december 25-én, megfeszítették, sírba helyezték, onnan 3 nap után feltámadt. Krisna, Indiából a szűz Devaki gyermeke volt, eljövetelét a keleti csillag jelezte. Csodákat vitt végbe tanítványaival, halála után feltámadt.  Dionüszosz, Görögországból egy szűz nő gyermeke volt, december 25-én született. Vándorként s tanítóként csodákat vitt végbe, például a vizet borrá változtatta. Úgy utaltak rá, mint a királyok királya, Isten egyszülött fia, Alfa s Omega, stb. Halála után szintén feltámadt.  A perzsa Mitra szűztől való volt, szintén december 25-i születésű. 12 tanítványa volt s csodatevőként élt. Halála után három nappal feltámadt. Úgy is említették, mint az Igaz, a Fény. Érdekes módon Mitrát vasárnaponként dicsőítették. Tény, ami tény: számos megváltó van különböző időszakokból, a világ minden tájáról, melyek ezen általános jellemzőkkel bírnak. A kérdés az, hogy miért ezek a jellemzők, miért a szűz, a december 25, a 3 napos halál, a feltámadás, miért a 12 tanítvány, vagy követő? Ahhoz, hogy ezt megértsük, nézzük meg az utolsó csodatevő történetét.

Jézus Krisztus Betlehemben született, december 25-én, Szűz Máriától. Keleti csillag jelezte jövetelét, amit három király követett, hogy megleljék s dicsőítsék az új megváltót. 12 évesen már tanító volt, 30 évesen keresztelte meg János s munkássága itt kezdődött. Jézus 12 tanítványával utazott, közben csodákat vitt végbe, úgy mint meggyógyította a betegeket, feltámasztotta a halottakat, vízen járt, a vizet borrá változtatta s jóllakatott egy nagy tömeget egy kenyérrel s egy hallal. Elnevezései voltak: Királyok Királya, Isten gyermeke, a világ fénye, Alfa s Omega, Isten Báránya s így tovább. 30 ezüstért elárulta őt Júdás, keresztre feszítették s meghalt, ám három napra reá feltámadt s a mennybe ment.

Válaszolok az előző bekezdésben feltett kérdésekre. Először is: a születés teljesen csillagászati. A keleti csillag a Szíriusz, ami a legfényesebb éjszakai csillag s december 24-én egy állásban van az Orion-öv másik három csillagával. Ezeket pedig az ősi időkben úgy hívták: a Három Királyok. Ez a három, plusz a Szíriusz egy helyre mutattak 2000 éve: a december 25-i napfelkelte helyére. Ezért követte a "három király" a keleti csillagot, hogy megtalálja a napfelkeltét, azaz a Nap születésének helyét*. Szűz Mária ebben a történetben a Szűz csillagképe. A Virgo a latinban szüzet jelent. A Szűz csillagképet a "Kenyér Háza"-ként is említették, jelképe pedig egy szűz, aki kezében egy kéve búzát tart. A kenyér háza s a búza augusztust s szeptembert, az aratás idejét jelöli. Betlehem lefordítva annyit jelent: a kenyér háza. Tehát Betlehem feltehetően a csillagképre utal, nem pedig egy földi helyre. Még egy nagyon érdekes dolog történik december 25-én, a téli napforduló befejeződésének idején. A nyári napfordulótól a téliig a napok egyre rövidebbek s hidegebbek. Az északi félgömbről nézve a Nap dél felé halad, egyre kisebbnek s gyengébbnek látszik. A napok rövidülése, a hőmérséklet csökkenése s a gabona elfogyása az elmúlást, a halált szimbolizálta, a Nap halálát.

December 21. s 22. kötött  a Nap hanyatlása kiteljesedik: miután 6 hónapig kitartóan halad dél felé, eléri legalacsonyabb pontját az égen. Itt egy érdekes dolog történik, úgy tűnik, mintha a Nap süllyedése három napig megáll. Ebben a három napban a Nap a Déli Kereszt, a Krux csillagjegy közelében van. December 25-én a Nap viszont 1 foknyit felfele, északra mozdul el, közelebb hozva a hosszabb napok, a meleg, a tavasz ígéretét. Tehát a "Nap meghal a kereszten", 3 napig halott, majd feltámad.**

Vegyük biológiai vonatkoztatásban is a Kerecsent. Köztudott, hogy a nő viselési ideje körülbelül 9 hónap. Ha tehát a párosodás kora tavasszal, azaz a tavaszi napéjegyenlőség idejében történt, akkor a születés ideje, kilenc hónapra, vagyis éppen a téli napfordulóra, azaz Kerecsen ünnepére kellett essen, amely hiszen még ma is gyermekszületés örömünnepe, amely őseinknél a Napisten születése napja is volt, azaz az év végén elöregedett s meghaló, az emberektől búcsút vevő s éjfél után visszatérő, újjászülető Napisten szent éjszakája, ahol a Jó, a Fény diadalmaskodik a Gonosz, a Sötétség felett. Ez a mai december 21.-ről 22.-re virradó éjszaka, amelytől kezdve a téli hosszú éjszakák ismét rövidülni, a nappalok pedig hosszabbodni kezdenek, illetve a Nap égi pályáján ismét emelkedni kezd, míg a nyári napfordulókor eléri delelőjét (a zenitet), azaz teljes fénye s dicsősége ünnepét. Ám Kerecsen, azaz a téli napforduló volt a régi rómaiaknál is a "dies natalis Dei invicti Soli", vagyis " a győzhetetlen Napisten születése napja", amelyet a judeokereszténység*** a népek emlékezetéből eltörölni meg sem kísérelhetett s ezért Jézus születése napját téve e napra, átvette illetve magának hódította s amelyet aztán naptárújításával Gergely pápának sikerült kissé eltolnia. Vagyis a december 24-ről 25-re virradó éjszakára áttennie, hogy a régi Napisten születésével történő azonos voltát elhomályosíthassa s a népekkel feledtesse, vagyis hogy feledtesse azt, miszerint a valóságban a téli napfordulókor mégis csak a Napisten születése napja, ám nem a judeokereszténység eltorzított Jézusáé van.

Ugyanez okból helyezte át az év végét s az újesztendőt is a téli napforduló éjszakájáról, vagyis a mai december 21-22-ről december 31-január 1.-re. Ám úgy a mi ősvallásunkban mint a többi európai népekében, akik hiszen judeokereszténység előtti műveltségük alapjait ősnépeinktől örökölték, bár a téli napforduló éjszakáján éjfélkor a Napisten születését ünnepelték, ám éjfél előtt, vagyis az óesztendő végén az öreg, fehér hajú, fehér szakállú Napistent búcsúztatták, aki egyúttal a megszemélyesített Óesztendő is volt. Az evvel kapcsolatban lévő Kerecsen előtti s évvégi szokásokat, játékokat eltörölni szintén lehetetlen lévén, a judeokeresztény egyház úgy segített a dolgon, hogy az öreget Szent Miklós myrai püspökkel azonosítva, napját Kerecsen előttre tette ugyan, ám nehogy a téli napfordulóvali összefüggése s az Öreg Napistenneli azonos volta észrevehető legyen, még néhány nappal korábbra, vagyis december 6-ra helyezte, amely nap így a mai judeokereszténység "Mikulás napjá"-vá lett, amelyen a fehér hajú, fehér szakállú öreg ugyan még szerepel, aki téli napfordulati szerepeltetéséről a kereszténnyé lett népeket az egyház nem bírta leszoktatni, ám az öreg Napistenneli azonos voltát feledtetnie mégis teljesen sikerült már. Mivel azonban a népek az új, judeokeresztény, naptár szerinti évvégét sem tudták elképzelni egy fehér hajú s fehér szakállú öreg Óesztendő nélkül, ezért utóbb az egyház kénytelen volt ide is egy ilyen öreget tenni s ez a mai Szent Szilveszter, akit a népszokások az év végén szintén szerepeltetnek.

NE FELEDJÜK TEHÁT, HOGY HAMAROSAN ELKEZDŐDIK A KERECSEN, DECEMBER 21-ÉN, ÜNNEPELJÜK MEG TEHÁT A FÉNY ÜNNEPÉT! A FÉNYőfán se hiába gyújtunk meg sok-sok gertyát, azaz fényt…

A Nemzeti Ellenállás Mozgalom minden tagja s pártolója nevében szeretnék boldog Kerecsent kívánni minden magyar nemzettestvérünknek s minden turáni rokonnemzetünk tagjainak! Ne feledjük, mi turániak majdnem egymilliárdan vagyunk e világon, ragyogjuk be tehát istenes küldetésünkkel ezt a szennyre hajló világot!

Isten oltalmazzon minden nemzettestvért!

Koncz Hunkürthy Attila

* A Déli kereszt hajnali 4 órakor majdnem pontosan dél felett áll. Ahogy a Nap egyre emelkedik 5 órától kezdve, a Déli kereszt úgy süllyed le a horizont alá. Ha allegorikusan fejezem ki magam, akkor ahogy a nap feltámad a halálból, ugyan azzal a mértékkel süllyed el a kereszt is. Pontosan egyszerre váltják egymást. A nap nem fog együtt állni pontosan a Dél Keresztnek a középpontján. Mellette fog elhelyezkedni, ám a szimbolikus jelentése így is látszik, mert a déli kereszt nagyon feltűnő csillagkép, ahogy lassan kialszik az égen a reggeli fény miatt.

** Láthatod, ahogy a Nap szépen süllyed a horizont felé. A téli napforduló idején pedig eléri a mélypontot (december 21 - 22), ezután következik egy pár napig tartó stagnálás amidőn egy nagyon keskeny íven halad át, ahogy visszafordul északi irányba. Három napig halott majd feltámad. December 25 én kezd el nagyon látványosan nagy sebességgel észak felé indulni

*** Az őskereszténység s az ókor végén létrehozott dogmatikus s félig zsidó szekta, azaz a mai kereszténység közti különbséget választottam ezáltal szét.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés