Koncz Hunkürthy Attila: A Magyar Nemzeti Szindikalizmus 30 pontja, avagy a nemzeti feltámadás alapjai

1. Fontosnak tartjuk Magyarországot. Erősíteni, felemelni s építeni minden magyarnak közös kötelessége. Azért, hogy ezt elérjük az egyének, csoportok s osztályok érdekeit feltétel nélkül feláldozzuk a nemzet s egysége szolgálatában.

2. Magyarország egységesnek rendeltetett. Bármilyen bomlasztás az egység ellen undort keltő. A széthúzás minden formája megbocsájthatatlan vétek. A jelenlegi alkotmány is, mivel a szétválás erősíti, bűnt követ el Magyarország sorsa ellen. Ezen okból követeljük azonhelyti eltörlését s a Szent Korona tanok szolgálatába állítását.

3. Birodalmat akarunk. Hisszük, hogy Magyarország történelme egy birodalom története. Követeljük Magyarország korábbi vezető szerepét Európában. Nem fogunk beleegyezni a nemzetközi elszigeteltségbe vagy a külföldi beavatkozásba. A kárpát-medencei államokkal kapcsolatban mi a magyar kultúránk, a gazdasági érdekünk, az erő s a nemzet egyesítését célozzuk. Magyarország vissza kell hogy nyerje korábbi helyét a világban minden szinten, mint a világ magyar lelki-szellemi bölcsője.

4. A fegyveres erőinknek, földön, vízen s levegőben elég erősnek s nagy létszámúnak kell lenniük ahhoz, hogy minden időben megvédhessék Magyarország teljes függetlenségét s a világban betöltött vezető szerepét. Vissza kell állítanunk a seregeink megérdemelt méltóságát földön, vízen s levegőben, s követve őket katonai életszemléletnek kell meghatároznia minden magyar életét.

5. Magyarország régi dicsőségét a teljes kárpát-medencei nagyságában fogja visszanyerni. Magyarországnak arra kell törekednie, hogy megmaradjon, gyarapodjon s visszaszerezze a Kárpát-medencét. Követeljük a trianoni diktátum s a Benes dekrétumok azonhelyti eltörlését, amelyek Magyarországot megbénítják gazdasági, kereskedelmi s a nemzeti kiteljesedésében s felemelkedésében

6. Államunk egy legyőzhetetlen eszköz lesz a nemzeti tisztesség szolgálatában. Minden magyar részt vesz majd benne a családja által s az önkormányzatokban s testületekben betöltött szerepe által. Senki sem vehet részt benne politikai pártok által. A politikai pártok rendszere határozottan el lesz törölve, minden részével együtt: eltöröljük az értelmetlen szavazatokat, melyek a pártharcokat szolgálják s a parlamentet, ahogy most ismerjük.

7. Az emberi méltóság, egy ember becsülete s szabadsága örök és sérthetetlen értékek. Ám csak az szabad igazán, aki egy erős s szabad nemzet része. Senki nem használhatja szabadságát az ország egysége, ereje s szabadsága ellen. Szigorú fegyelemmel fogunk megelőzni minden próbálkozást, ami magyarok mérgezésére, elválasztására irányul vagy Hazánk sorsa ellen fordítja őket.

8. A Nemzeti Szindikalista állam meg fog engedni minden egyéni kezdeményezést, ami összeegyeztethető a közös célokkal, sőt védeni s támogatni fogja a hasznos vállalkozásokat.

9. A gazdaság területén mi úgy képzeljük el Magyarországot, mint a termelők egy óriási testületét. Testületi módon kell megszerveznünk a magyar társadalmat, az egyes termelési ágakat függőlegesen megosztva, testületek rendszerébe foglalva, a nemzeti gazdaság egységének szolgálatában.

10. Elutasítunk bármilyen kapitalista rendszert, ami figyelmen kívül hagyja a népesség s a nemzet szükségleteit, embertelenné teszi a magántulajdont s a munkásokat alaktalan masszává formálja, melyet szenvedés s elkeseredés sújt. A mi lelkünk s nemzetünk szintén elutasítja a liberalizmust s a kommunizmust. Meg kell szerveznünk a munkásosztályt, melyet a történelemben sokszor a marxizmus visz tévútra úgy, hogy megszabjuk a konkrét szerepüket a nemzeti állam nagy feladataiban.

11. A Nemzeti Szindikalista állam nem fogja felelőtlenül figyelmen kívül hagyni a kegyetlen gazdasági konfliktusokat, így nem fogja tétlenül nézni az erősebb osztályok uralmát a gyengébbek felett. A mi rendszerünk teljesen lehetetlenné fogja tenni az osztályharcot, mivel az osztályok együttműködése a nemzet égisze alatt szerves egységet fog alkotni. Minden áron meg fogjuk akadályozni az egyik részérdek túlkapásait a másik ellen s a fejetlenséget a munka területén.

12. A gazdagság első eleme - s a mi államunk megerősíti ezt - az, hogy javítsuk az emberek életkörülményeit. Elfogadhatatlan, hogy hatalmas tömegek élnek elkeseredve, míg kevesek minden fényűzést élvezhetnek.

13. Az állam elismeri a magántulajdont, mint törvényes eszközt a személyes, családi, s közösségi célok eléréséhez, valamint meg fogja védeni a pénzemberek, spekulánsok s uzsorások túlkapásaitól.

14. Fenntartjuk az igényt a bankok nemzeti tulajdonba vételébe megfelelő testületeken keresztül.

15. Minden magyarnak joga van dolgozni. Közintézmények fogják segíteni azokat, akik nem tudnak munkát találni. Amíg felépítjük az új rendszert, fenntartunk minden előnyt, amit a jelenlegi törvények adtak a munkásoknak.

16. Minden magyar, aki fizikailag munkaképes köteles dolgozni. A Nemzeti Szindikalista állam nem tesz engedményt azoknak, akik nem töltenek be semmilyen állást s megpróbálnak vendégként élni segélyekből mások kárára.

17. Az országban az életszínvonalnak emelkednie kell. Ez az élet állandó forrása Magyarországban. Ezen célért mi kötelezzük magunkat arra, hogy tétovázás nélkül végigvigyük a mezőgazdaság gazdasági s szociális reformját.

18. A következő módon fogjuk javítani a mezőgazdasági termelést (gazdasági reform):

a, A mezőgazdasági terméknek előnyös minimális árának meghatározása által.

b, Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy annak a nagy részét, amit a városok ma elfogyasztanak cserébe értelmiségi s kereskedelmi szolgálatukért, visszaszolgáltassák a vidéknek, hogy a kapcsolat kifizetődő legyen.

c, Egy Nemzeti Mezőgazdasági hitelprogram felállításával, mely alacsony kamatra ad kölcsönt a dolgozóknak (melyre a terményük s egyéb javaik szolgálnak fedezetül), megmentve őket ezáltal az uzsorásoktól.

d, A gyümölcstermelés különös gondoskodásunk tárgyának kellene lennie. A magyar gyümölcstermelést át kell szerveznünk a külföldi s a magyar viszonyok figyelembevételével

e, A gazdálkodás s állattenyésztés tanításának terjesztése által.

f, A földosztás megszervezésével, tekintettel a föld állapotára, és terményeinek eladhatóságára.

g, Vámok kiszabásával, melyek megvédik majd a mezőgazdaságot s a állattenyésztésre épülő ipart.

h, Az öntözési munkák meggyorsítása által.

i, Ésszerűsítve a mezőgazdaság egységeit, annak érdekében hogy megszüntessük a nagy elhanyagolt birtokokat, épp úgy mint az apró földeket, meg kell művelnünk minden művelhető, mezőgazdasági földet.

19. A következőképp fogjuk megszervezni a mezőgazdaság szociális oldalát:

a, A legfontosabb törekvéseink a mezőgazdaságban s a földművelésben, hogy a magyar termőföldek s ültetvényesek magyar emberek kezében legyen, magyar kezek ápolják s arassák a termést, magyar kezekből kerüljön közvetlen a piacra a minőségi magyar mezőgazdasági áru

b, Újraosztva a művelhető földet annak érdekében, hogy létrehozzuk a családi gazdaságokat s elősegítsük a dolgozók testületekbe tömörülését s együttműködését.

c, Az emberi tömegek nyomorának megszüntetése által, akik ma terméketlen földeken szántanak s akiket művelhető, új földekre helyezünk majd át.

20. Fáradhatatlan kampányba fogunk kezdeni, hogy hirdessük az állattenyésztés s a mezőgazdaság fontosságát, mindent megtéve azon egyének ellen, akik akadályozni próbálják tevékenységünket, egészen odáig elmenve, hogy megmozgassuk az egész magyar ifjúságot ezen történelmi feladatra, a nemzeti vagyon újjáteremtésére.

21. A falvak közös földjeinek újrateremtése lesz az egyik első dolga a Nemzeti Szindikalista államnak.

22. Iparunkat az egyetemes nemzeti termelés szerves részének tartjuk. Életképes iparágainkat fejleszteni fogjuk. Iparpártolásunk azonban nem mehet más termelési ág rovására. Iparfejlesztési politikánk különösen a hazai nyersanyagot feldolgozó s mezőgazdasági termékeinket kikészítő iparunk támogatását fogja szolgálni. Minden eszközzel elősegíteni kívánjuk az eddig külföldre exportált nyersanyagok belföldi feldolgozását. Különös figyelemmel leszünk azokra az iparágakra, amelyek a hazai tömegfogyasztás érdekeit szolgálják.

23. Az államnak joga lesz ahhoz, hogy kárpótlás nélkül kisajátítson bármilyen tulajdont, amit jogtalanul szereztek vagy élveznek.

24. A hitelt eszköznek tekintjük a nemzeti termelés szolgálatában. A nemzeti építőmunkába beilleszkedő hitelt teljes védelemben részesítjük, ám mindent el fogunk követni a tisztán öncélú kiuzsorázó hitelpolitika lehetetlenné tételére. Hitelügyi politikánk előterében az olcsó s bőséges hitel előfeltételeinek megteremtése áll, mert termelésünket a mai szűkös s drága hitelellátás béklyóiból ki akarjuk szabadítani. Minden eszközzel elő akarjuk segíteni a belső tőkeképződést s az így felhalmozandó tőkéket a nemzeti termelés szolgálatába állítani.

25. A gazdasági élet s különösen a termelés szempontjait fokozottabban figyelembe vevő, szigorú adómorálon alapuló, ám emellett igazságos s arányos közteherviselést biztosító s lehetőleg egyszerű adó s illetékrendszert akarunk, fokozottan érvényesíteni óhajtjuk az igazság s méltányosság követelményeit.

26. Az állam alapvető feladata - az oktatásban tanúsított szigorú fegyelem által - hogy felépítsen egy erős s egységes nemzettudatot, és hogy belenevelje a jövő generációinak lelkébe a boldogságot s a nemzeti büszkeséget. Minden ember katonai alapkiképzést kap, hogy felkészítsük arra a megtiszteltetésre, hogy a Nemzeti Magyar Hadsereg tagja legyen.

27. A kultúrát úgy szervezzük meg, hogy semmilyen tehetség ne vesszen kárba anyagi okokból. Aki megérdemli könnyen bejuthat az egyetemre.

28. A sajtószabadság fenntartása nemzeti érdek addig a határig, amíg a sajtó valóban a nemzet érdekeit szolgálja. A média nemzeti kézbe vétele kulcsfontosságú

29. A mozgalmunk magába foglalja a keresztény szellemiséget - mint dicsőséges hagyományt s korábban uralkodó vallást Magyarországban - a nemzet újjáépítéséhez. Az egyház és az állam egy konkordátumot köt majd, meghatározva működési területüket. Ám az állam nem enged meg semmilyen beavatkozást vagy tevékenységet, mely csökkentené a méltóságát vagy nemzeti becsületét.

30. A Nemzeti Ellenállás Mozgalom magyar nemzeti szindikalizmusa a dolgok új rendjét követeli, ahogy fentebbi szempontok alapján kifejtettük. A módszerei közvetlenek, lojálisak s harciasak. Az élet harc, melyet szolgálatra s áldozatra kész lélekkel kell élnünk.

Ez lesz az alapja az Új Magyar Államnak.

MAGYAR NEMZETI PROGRAM tervünk (100 pontban)

I. Politikai identitás

1. Politikánk célja

Politikánk célja a magyar nemzet megerősítése, felvirágoztatása, a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erkölcsi s anyagi jólét biztosítása. Mivel ez a cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott célkitűzésekkel dolgozó s erőteljes, Szent Korona Tanokon alapuló alkotmányos, központi akarat által irányított, független nemzeti állam keretén belül valósítható meg, politikánk közvetlen feladatául az öncélú, nemzeti állam kiépítését tekintjük. Nemzetegységet akarunk megvalósítani a társadalmi osztályok harmóniájának kialakításával.

2. Külpolitikánk feladata

Külpolitikánk feladatának tartjuk biztosítani a szuverén magyar nemzetállam részére azt a szerepet, amely nemzetünket múltjánál, földrajzi helyzeténél s történelmi hivatottságánál fogva megilleti.

3. Revízió, kisebbségi jogok, a trianoni államok együttműködése

Minden békés eszközzel arra törekszünk, hogy a trianoni diktátum rendelkezései a jog s az igazság szellemében revízió alá vétessenek. Nagy hangsúlyt helyezünk a kisebbségi jogok teljes érvényesítésére s nem zárkózunk el a dunai államok együttműködése elől.

II. Alkotmányjog s közigazgatás

4. Országgyűlés

Olyan országgyűlést akarunk, amely a nemzeti közvélemény hű tükrözője s emellett az ország minden dolgozó rétegének, a társadalmi osztályok képviselője. A demokrácia intézményét ezúton reformizálásra ítéljük, leváltatatást szánunk neki.

5. Választójog

Szükségesnek tartjuk a választójog reformját, a titkosság elvének érvényesítése alapján, ám a nagy nemzeti érdekek legmesszebbmenő megóvásával.

6. Közjogi s államigazgatási berendezésünk

Közjogi s államigazgatási berendezésünket - a mai kor követelményeinek figyelembevételével, ám a hagyományokban rejlő erkölcsi erők megóvásával - úgy kívánjuk átalakítani, hogy ez a közjogi s államigazgatási berendezés a nemzeti erők maximumát bocsáthassa a nemzeti célok megvalósítása végett a nemzet vezetőinek rendelkezésére.

7. Az egyéni szabadság elvének biztosítása

Az egyéni szabadság elvének teljes érvényesülésére törekszünk, addig a határig, ameddig ez a közerkölcs, a szabadság s a nemzeti közösség érdekeit nem veszélyezteti. Ezt az elvet a munkaviszony szabályozása tekintetében is irányadónak tartjuk.

8. Az egyesületi s gyülekezési jog

Az egyesületi s gyülekezési jog szabályozásánál irányelvünk, hogy minden egyesületnek s gyülekezésnek közvetlenül vagy közvetve a nemzeti erők meghatványozását kell szolgálnia. Tarthatatlan a spontán önszerveződés sárba tiprásának legalizálása.

9. Sajtópolitika

A sajtószabadság fenntartása nemzeti érdek addig a határig, amíg a sajtó valóban a nemzet érdekeit szolgálja. A média nemzeti kézbe vétele kulcsfontosságú

10. A társadalmi egyesületek összevonása

Tekintettel arra, hogy a társadalmi szervezkedés terén túltengés mutatkozik, szükségesnek tartjuk a hasonló célú társadalmi egyesületek s felekezetek összevonását a konfrontálódások s a széthúzás veszélyessége miatt.

11. Közigazgatás

Jó, olcsó, gyors és a nemzet szeretetétől áthatott közigazgatást akarunk, amely mindenkinek egyenlő mértékkel mér s az állampolgárok teherviselő képességéhez szigorúan alkalmazkodik.

12. Nagyobb területi hatóságú közigazgatási egységek

A gyors és eredményes közigazgatás megvalósíthatása végett az ország egyes részeit nagyobb területi hatósággal bíró közigazgatási egységekben foglaljuk össze, a vármegyék ősi intézményének tiszteletben tartása mellett.

13. Tisztviselői pragmatika

Megvalósítani kívánjuk a tisztviselői pragmatikát, amely arra lesz hivatva, hogy intézményesen szabályozza a tisztviselők jogállását, jogait s kötelességeit. Ezzel kapcsolatban a tisztviselői fegyelmi jog reformját is keresztülvisszük.

14. A polgári közigazgatás egységes irányítása

Szükségesnek tartjuk egy legmagasabb képesítésű tisztviselőkből alkotandó szerv útján, a polgári közigazgatás egységes irányítását biztosítani.

15. Szakszerű szelekció a közigazgatási tisztviselői kar kiegészítésénél s előléptetésénél

Az előléptetéseknél s a közigazgatási tisztviselői kar kiegészítésénél a szakszerű szelekció szempontjából indulunk ki s evégből használhatóság, különösen pedig vezetésre való alkalmasság szempontjából szigorú elveket fogunk alkalmazni.

16. A tisztviselői illetmény s nyugdíjügy rendezése

Rendezni óhajtjuk a tisztviselői illetmény s nyugdíjügyet. Nem dolgozhatja túl az egészségének kereteit a koros magyar ember, hogy az állam meggazdagodjon belőle.

17. A felelősség elvének érvényesítése a közigazgatásban

A közigazgatási szervezet minden megnyilatkozásában érvényt fogunk szerezni a felelősség elvének.

18. A kisebb állások szaporítása

A magyar ifjúság jövőjének, érvényesülésének biztosítását a legsürgősebb nemzeti és szociális feladatok egyikének tartjuk, ezért az államigazgatás keretében is igyekezni fogunk a közigazgatásban túltengő magas állások lebontásával s a racionalizálási elvek szemmel tartásával inkább a kisebb állásokat szaporítani.

19. Az álláshalmozás megszüntetése

Intézményesen lehetetlenné akarjuk tenni a közszolgálatban az álláshalmozást.

20. A tisztviselői összeférhetetlenség

A tisztviselői összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a legszigorúbban kívánjuk alkalmazni. A közéleti tisztaság követelményeit minden személyi tekintet nélkül érvényesíteni fogjuk, ám hatályosabb védelmet nyújtunk a közélet minden tényezőjének az alaptalan gyanúsításokkal szemben.

III. Állampénzügyek

21. A forint értékállandóságának biztosítása

A forint értékállandóságát minden eszközzel biztosítani kívánjuk.

22. Az aranyfedezeti rendszer fenntartása

Az aranyfedezeti rendszert fenntartani s konzerválni kívánjuk.

23. Az államháztartás egyensúlyának biztosítása

Az államháztartás egyensúlyát minden körülmények között biztosítani s fenntartani kívánjuk.

24. A közterhek arányosítása

A túlzott közterhek az állampolgárok s velük a nemzet további elszegényedését idézik elő. Ezért a viselendő közterheket helyes arányba kívánjuk hozni a nemzeti jövedelemmel. Ezt azonban nem lineáris csökkentésekkel, hanem az állami funkciók s intézmények körének helyes kiválogatásával kívánjuk elérni.

25. Adó- s illetékrendszer

A gazdasági élet s különösen a termelés szempontjait fokozottabban figyelembe vevő, szigorú adómorálon alapuló, ám emellett igazságos s arányos közteherviselést biztosító s lehetőleg egyszerű adó s illetékrendszert akarunk, fokozottan érvényesíteni óhajtjuk az igazság s méltányosság követelményeit

26. Az ÁFA a magyarság mellett legyen

A magyar termékek általános forgalmi adóinak alapos lecsökkentése, a külföldi, multinacionális export termékek általános forgalmi adóinak alapos megnövelése. Ráadásul a multinacionális nemzetidegen cégek adómentességét is el kell törölni, ahogy gyökeret akar ereszteni a magyar piacon.

IV. Igazságügy

27. Igazságügyi célkitűzéseink

Igazságügyi kormányzatunk törekszik új, hatékonyabb jogszabályok alkotására. A jogszabályok pontos és lelkiismeretes megtartása s az életbe való átvitele fokozott gondoskodásunk tárgya.

28. A jogszabályok alkotásánál irányadó szempontjaink

Amennyiben jogszabályok alkotására kerül a sor, mindig szem előtt kell tartani, hogy a törvények megtartását nem a megszegésükre mért büntetés súlya, hanem a törvények tartalmának az erkölcs s a lelkiismeret parancsaival egyező volta biztosítja.

29. A jogszabályok igazi rendeltetése

Törekedni fogunk arra, hogy jogszabályaink ne a gyengébbet, a termelő munkában való részvételtől elriasztó tilalomfák s útvesztők legyenek, hanem útjelző táblák a gazdasági, társadalmi s államélet szövevényes útjain.

30. Gyors, olcsó s egyszerű jogszolgáltatás

Gyors, olcsó s egyszerű, ám hatékony jogszolgáltatást akarunk. Az igazságszolgáltatás nem tart lépést a mai gazdasági élet ütemével. Ennek az állapotnak a megszüntetését kötelességünknek tartjuk. Az eljárási jognak ehhez szükséges átalakítását meg fogjuk valósítani.

31. Gazdasági, hitelpolitikai s büntetőjogi törvényeink

Gazdasági s hitelpolitikai törvényeinket a gazdasági élet változásainak megfelelően olyan módon óhajtjuk megreformálni, hogy azokban a magyar nemzet sajátos lelki s gazdasági tulajdonságai teljes mértékben figyelembe vétessenek. Ugyanezt az elvet óhajtjuk érvényesíteni a büntető jogszabályok alkotásánál is.

32. Jogvédelem a termelő s alkotó munka számára

A termelő s alkotó munka útjából el fogjuk hárítani a termelést s alkotást szükségtelenül akadályozó intézményeket s rendelkezéseket. A nemzet érdekeihez alkalmazkodó termelő munka számára, annak bármily módon történő megakadályozásával szemben, hatályos jogvédelmet fogunk biztosítani.

33. A család, nemzet, vallás, hatóságok, hadsereg s őrtestületek védelme

A társadalmi s állami élet alapját alkotó intézmények: a család, a nemzet, a vallás, a hatóságok, a hadsereg, valamint az őrtestületek intézményes jogvédelmének fenntartása s hatályossá tétele különös gondunk lesz.

V. Termelési politika

34. A magántulajdon s a kapitalizmus

Közgazdaságunkat a magántulajdon elvén s a kapitalista termelés formái között akarjuk fenntartani. Utóbbinak a nemzet egyetemére káros kinövéseit erős kézzel igyekezünk lenyesni. Azonban a kapitalizmusból idővel ki kívánunk lépni!

35. A nemzeti termelés folytonosságának biztosítása

Nemzeti termelésünk folytonosságát minden eszközzel biztosítani akarjuk. Nemzeti céljaink érdekében azt fejleszteni, jövedelmezővé s teherbíróvá akarjuk tenni. Minden erővel s reális eszközökkel a gazdasági vérkeringés megindulását fogjuk szorgalmazni.

36. Termelési politikánk vezető gondolata

Termelési politikánk vezető gondolata, hogy a termelést minél olcsóbbá, minőségibbé s ilyen módon eredményessé is tegyük.

37. A termelés és a fogyasztás összhangja

Termelésünk s fogyasztásunk összhangba hozását s nemzetünk megélhetési viszonyainak javítását nem a tömegek életszínvonalának lesüllyesztésével, hanem olyképp akarjuk megoldani, hogy az összes termelő erők serkentésével, helyes szervezésével s tevékenységüknek a szükségletekhez igazodó irányításával minél több valódi értéket produkáljunk. Sem a fukarság, sem a pazarlás nem ideálunk. A jövedelmi s vagyoni viszonyokon felül való költekezésnek széles rétegekben lábra kapott szokását kiküszöbölni kívánjuk.

38. A nagy tömegek megélhetését biztosító termelési ágak kezdeményezése

A nemzet minél szélesebb rétegeit kívánjuk a nemzeti termelő munka szolgálatába állítani. Olyan termelési ágakat fogunk tehát kezdeményezni, amelyek aránylag nagyobb tömegeknek biztosítanak megélhetést.

39. A kis- és középexisztenciák szaporítása

Mind a mezőgazdaságban, mind az iparban minél több gazdaságilag egészséges, termelő kis- és középexisztencia életfeltételét kívánjuk biztosítani. A multikat ezért keményen meg fogjuk adóztatni.

40. Az állami beavatkozás korlátai

A nemzeti termelő munkában az állami beavatkozást csak e munka tervszerű irányítására, ellenőrzésére s mintaüzemek létesítésére akarjuk korlátozni. Egyébként az egyéni kezdeményezésnek szabad teret akarunk biztosítani.

41. Vámpolitikánk

Vámpolitikánkban a nemzet összességének érdekeit kívánjuk figyelembe venni. A világgazdasági helyzethez alkalmazkodva, olyan vámrendszert kell felállítanunk, amely megvédelmezi belső termelésünket, ám az árak megdrágítására nem nyújt módot.

42. Az érdekképviseleti rendszer kiépítése

Az érdekképviseletek szerves, okszerű kiépítését szorgalmazzuk a gazdasági élet minden vonalán. Ez érdekképviseletek összhangzatos együttműködésével kívánjuk előmozdítani az egyes termelési ágak egyensúlyát.

43. Szociálpolitika

Az érdekképviseleti rendszer kiépítése kapcsán meg akarjuk oldani a dolgozó társadalom erkölcsi s anyagi érdekeinek megvédelmezésére s gondozására hivatott szociálpolitika összes időszerű feladatait. A munkaközvetítés, a munkabíráskodás, a betegség, rokkantság, öregség s a munkanélküliség elleni biztosítás ügyének szerves és intézményes rendezését ez érdekképviseleti rendszer keretein belül szorgalmazzuk. A társadalombiztosítási intézmények reformját szükségesnek tartjuk.

44. A munkanélküliség leküzdése

Addig, amíg a gazdasági élet válsága tart, a munkanélküliség leküzdése céljából állami feladatnak ismerjük el a munkanélküliek foglalkoztatásának irányítását. A munkaközvetítés kérdését véglegesen rendezni kívánjuk. Csak a magyar nagycsaládosok kaphassanak több segélyt, mások nem.

45. Munka s nem segély

Munkaképes emberek munkanélküliség címén való segélyezésének elvi ellenségei vagyunk s a munkanélkülieket csak munka ellenében támogatjuk.

VI. Mezőgazdaság s birtokpolitika

46. Tervszerű mezőgazdasági termelés

Tervszerű mezőgazdasági termelést kívánunk, a belső szükséglet igényei s a kiviteli lehetőségek szerint irányítva.

47. Mezőgazdasági termelésünk fokozatos átállítása Mezőgazdasági termelésünket fokozatosan át akarjuk állítani. Egyrészt a nagyobb tömegek eltartására alkalmas exportképes művelési ágakra, másrészt olyan művelési ágakra, melyek ipari termelésünknek nyersanyagot szolgáltatnak. Törekedni fogunk arra, hogy mezőgazdaságunk egységes, lehetőleg kevés típusú termelvénnyel jöjjön piacra.

48. A mezőgazdasági kísérletügy s szakoktatás fejlesztése

Intézményesen fogjuk fejleszteni a magyar mezőgazdasági kísérletügyet s a mezőgazdasági szakoktatást.

49. Magán-mintagazdaságok létesítése

Minden lehető adó- s illetékkedvezménnyel igyekezni fogjuk a magán-mintagazdaságok létesítését elősegíteni.

50. Vízügyek

A vízügyek rendezése s ezzel kapcsolatban az öntözés s vízellátás kérdése gondoskodásunk tárgya lesz.

51. Telepítési politikánk

A birtokmegoszlás egészséges kialakításának előmozdítása végett egészséges telepítési politika kezdeményezésére s végrehajtására fogunk törekedni. Ebbeli törekvésünkben magasabb nemzeti érdeket tartva szem előtt, vigyázni fogunk arra, hogy a termelés folytonossága s eredményessége csorbát ne szenvedjen.

52. Telepítési alap létesítése

Birtokpolitikai s telepítési célokra az állami elővásárlási jog gyakorlása kapcsán megfelelő telepítési alapot kívánunk létesíteni.

53. A hitbizományi rendszer reformja s kiterjesztése

A hitbizományi rendszert megfelelő korrektívumoknak kívánjuk alávetni. Ki akarjuk azonban terjeszteni ezt a rendszert a kis- s középbirtokra is.

54. A szövetkezeti önsegítés előmozdítás és a falu

Elősegíteni óhajtjuk a szövetkezeti önsegítés minden életre való, reális formáját. Különös súlyt helyezünk a falusi nép hitelét, gazdálkodását, fogyasztását, termelését s értékesítését előmozdító szövetkezeti mozgalom kifejlődésére. Az Országos Központi Hitelszövetkezet s a kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek működési körét főként a mezőgazdasági kisbirtok hiteligényeinek fokozottabb kielégítésére kívánjuk korlátozni. Megfelelő szerv útján gondoskodni kívánunk arról, hogy a szövetkezetek működése s irányítása az igazi szövetkezeti szellem s a valódi altruizmus jegyében történjék.

VII. Iparpolitika

55. Iparpolitikánk

Iparunkat az egyetemes nemzeti termelés szerves részének tartjuk. Életképes iparágainkat fejleszteni fogjuk. Iparpártolásunk azonban nem mehet más termelési ág rovására.

56. Iparfejlesztési politikánk irányelvei

Iparfejlesztési politikánk különösen a hazai nyersanyagot feldolgozó s mezőgazdasági termékeinket kikészítő iparunk támogatását fogja szolgálni. Minden eszközzel elősegíteni kívánjuk az eddig külföldre exportált nyersanyagok belföldi feldolgozását. Különös figyelemmel leszünk azokra az iparágakra, amelyek a hazai tömegfogyasztás érdekeit szolgálják.

57. Összhang a nagy-, közép- s kisipar között

A nagy-, közép- s kisipar munkájának helyes megosztása s megszervezése útján biztosítani óhajtjuk az ipari termelés harmonikus együttműködését.

58. A háziipar fejlesztése

Különös gondot kívánunk fordítani nemzetünk művészi motívumokban gazdag háziiparának fejlesztésére s ennek kiviteli lehetőségét minden eszközzel előmozdítjuk. Nagy gondot fordítunk a falusi nép saját szükségleteit kielégítő s fölös munkaerejét hasznosító háziparágak serkentésére.

59. Az ipari cikkek áralakulásának befolyásolása

Az ipari termelést összhangba kívánjuk hozni a fogyasztás érdekeivel. Egészséges befolyást kívánunk gyakorolni az ipari cikkek igazságos áralakulására. Indokolatlan nyerészkedést tűrni nem fogunk. E célból az ármegállapító bizottság fenntartását s helyes irányú átszervezését tartjuk szükségesnek.

60. Az energiatermelés tervszerű irányítása

Az energiatermelés s elosztó hálózat, valamint egyes alapvető fontosságú iparágak tervszerű s a köz szempontjait érvényesítő irányítása előfeltétele lévén a nemzeti termelés harmonikus kifejlesztésének, ez a feladat különös gondoskodásunk tárgya lesz.

VIII. Kereskedelmi politika

61. A hazai nyersanyagtermelés előmozdítása

A természettudományi kutatást, elsősorban a technikai kutatást hatványozottabb mérvben akarjuk beállítani nemzetgazdaságunk szolgálatába. Az ország szűkös nyersanyaghelyzetét javítani óhajtjuk. A hazánkban fellelhető s termeszthető nyersanyagok legcélirányosabb feldolgozását, valamint új hazai lelőhelyek felkutatását szükségesnek tartjuk, különösen abból a célból, hogy a külföldi anyagok hazai anyagokkal s termékekkel legyenek pótolhatók. A magyar természettudomány s a technikai kutató munka szellemi termékeinek exportját elő fogjuk mozdítani.

62. Az egészséges kereskedelem támogatása

Az egészséges kereskedelmet a legmesszebbmenően kívánjuk támogatni, ám viszont a feleslegesen túlzott közvetítőhálózatot ki akarjuk küszöbölni, hogy ezáltal a termelőt s a fogyasztót minél közelebb hozzuk egymáshoz.

63. Átmenő s idegenforgalom

Dunavölgyi központi fekvésünkben adott lehetőségeket nagyszabású átmenő kereskedelmi forgalom kifejlesztésére akarjuk felhasználni. Nagy súlyt helyezünk idegenforgalmunk fejlesztésére is.

64. Külkereskedelmi politikánk

Külkereskedelmi politikánkat elsősorban külföldi felvevő piacok megszerzésére óhajtjuk beállítani. Exportpolitikánkat egységes vezetés alá fogjuk helyezni.

65. A külkereskedelem s a magyar termelés

Tervszerűen irányított külkereskedelmünknek féltő gonddal kell szolgálnia a magyar termelés jó hírét s a magyar termékek kiváló minőségét.

66. A márkázási törvény kiterjesztése

Exportunk kifejlesztése érdekében a márkázási törvényt ki akarjuk terjeszteni.

67. Közlekedési, politikánk célja

Közlekedési szervezetünk nem lehet öncél, hanem csupán a nemzeti termelés és értékesítés eszköze, ezért közlekedési politikánkat gazdasági politikánk szolgálatába kívánjuk állítani.

68. Vasút, posta, internet s telefon

A vasutakat, a posta-, internet- s telefonüzemet nem tekintjük csupán haszonszerzésre irányuló állami intézményeknek. Mindezek tarifáit olyképpen kívánjuk megállapítani, hogy a termelés ügyét szolgálják.

69. Úthálózatunk kiépítése

Úthálózatunk tervszerű, normális kiépítését s fenntartását elsőrendű feladatnak tartjuk.

70. A gépjárműforgalom fejlesztése

Gondos figyelmet kívánunk fordítani a gépjárműforgalom fejlesztésére, szem előtt tartva annak szükségét, hogy a vasutak s a gépjárművek harmonikusan szolgálják a forgalom lebonyolítását s fokozását.

71. Az utak minőségének javítása

Az utak minőségének országos feljavítása, különösen a falusi településeken.

72. Víziutak kihasználása

Törekedni fogunk vízi utaink minél gazdaságosabb kihasználására.

73. Közüzemek

A közüzemek tekintetében elvünk az, hogy a termelés irányítása s általában a közérdek szempontjából szükséges üzemeket fenntartjuk. Az egyéb közüzemeket, amelyek a magángazdálkodásnak indokolatlan versenyt támasztanak s közérdeket nem szolgálnak, megszüntetjük.

IX. Hitelpolitika

74. Hitelpolitikánk

A hitelt eszköznek tekintjük a nemzeti termelés szolgálatában. A nemzeti építőmunkába beilleszkedő hitelt teljes védelemben részesítjük, ám mindent el fogunk követni a tisztán öncélú kiuzsorázó hitelpolitika lehetetlenné tételére.

75. Hitelellátásunk javítása

Hitelügyi politikánk homlokterében az olcsó s bőséges hitel előfeltételeinek megteremtése áll, mert termelésünket a mai szűkös s drága hitelellátás béklyóiból ki akarjuk szabadítani.

76, A belső tőkeképződés elősegítése

Minden eszközzel elő akarjuk segíteni a belső tőkeképződést s az így felhalmozandó tőkéket a nemzeti termelés szolgálatába állítani.

77. A hitelszervezet egyszerűsítése

Hitelszervezetünket egyszerűsíteni s működését ezzel olcsóbbítani akarjuk. Az azonos célú s üzletkörű szervek számát összeolvasztás útján apasztani kívánjuk.

78. A hitelszervezet s a hitelélet működésének figyelemmel kísérése

A hitelszervezet működését s a hiteléletet az egyetemes nemzeti érdekek szempontjából fokozott figyelemmel fogjuk kísérni.

79. A külföldi adósságok rendezése

Külföldi adósságaink rendezése, azoknak elviselhetővé tétele s a fennálló termelési s értékesítési viszonyokkal való összhangba hozatala gondoskodásunk különös tárgya.

80. A külföldi hitelek ellenőrzése

Gátat akarunk vetni a nemzet további eladósodásának. Újabb külföldi hiteleket csak tervszerűen s lehetőleg gyorsan amortizálódó, produktív célokra veszünk igénybe. A külföldi hitelek igénybevételét fokozott ellenőrzés alá kívánjuk helyezni.

81. A mezőgazdasági s ipari termelési hitel

Gondoskodni fogunk arról, hogy a mezőgazdasági termelési hitel a mezőgazdasági termelés sajátságaihoz igazodjék. Ugyancsak gondoskodni kívánunk a középipar s kisipar hitelellátásnak megkönnyítéséről.

82. A gazdasági egyedek létének s termelőképességének biztosítása

Különös gondunkat fogja alkotni, hogy a gazdasági egyedek létét s termelőképességét akkor is biztosítsuk, ha azok hitelképessége a válság folyamán átmenetileg csorbát szenvedett.

X. Kultúrpolitika

83. Magyar faji sajátságokban gyökerező kultúrpolitika

Magyar faji sajátságokban gyökerező, keresztény erkölcsön s világnézeten felépülő nemzeti kultúrát akarunk.

84. Kultúrpolitikánk

Egészséges nemzeti fejlődés csak a gazdasági s kulturális fejlődés előfeltételeinek egyidejű biztosításával lehetséges. Kultúrpolitikánkat ezért a mai gazdasági helyzetből következő takarékossági szempontok figyelembevételével, ám a nemzeti kultúrfejlődés céltudatos előmozdításának szellemében fogjuk irányítani. Nagy súlyt helyezünk a korszerű fejlődésnek megfelelően a műszaki ismeretek terjesztésére.

85. A lelki válság leküzdése

A kiváló nemzetnevelés ügyét elsőrendű feladatunknak tekintjük. Kötelességünknek tartjuk az uralkodó lelki s mentalitásbeli válság leküzdését, a nemzet lelki újjászületésének előmozdítását s az egységes magyar világnézet kialakítását. Nem ismerjük el a magas kultúra s népművelődés közt mesterségesen támasztott ellentét jogosultságát s a magyar nemzeti művelődés egysége s teljessége érdekében egyaránt fontos feladatunknak tartjuk magas kultúránk színvonalon tartását s nemzetkultúránk hatványozott fejlesztését.

86. A felekezeti béke fenntartása

Valláspolitikánkban minden eszközzel a felekezeti béke fenntartására, megerősítésére s a közfunkciókat ellátó vallási felekezetek támogatására törekszünk. Az ősi szittya vallást vissza akarjuk hozni a vallási életbe.

87. A kulturális intézmények racionalizálása

Magas kultúránk európai színvonalát s nemzeti tartalmát jól bevált kulturális intézményeink megfelelő gondozásával, a nemzeti fejlődés ügyét szolgáló tudományos, művészeti, irodalmi törekvések okszerű s egyenletes támogatásával, értékes külföldi kapcsolataink ápolásával fogjuk biztosítani. Az életképtelennek bizonyult és szervezeti hibában szenvedő intézményeket az okszerű racionalizálás s a szakszerűség követelményeinek megfelelően kívánjuk átszervezni, összevonni avagy megszüntetni.

88. Kultúrintézményeink javadalmazása

A javadalomcsökkentések s intézményredukciók során végrehajtott pénzügyi természetű intézkedéseket, mihelyt anyagi helyzetünk megengedi, revízió alá fogjuk venni s jól bevált régi intézményeink javadalmait arányosan fogjuk megállapítani. Közkönyvtárhálózatunkat a tudományos szakkönyvtáraktól s egyetemes jellegű országos könyvtáraktól kezdve a falusi népkönyvtárakig céltudatos könyvtárpolitikával kívánjuk fejleszteni s kiépíteni.

89. Iskolapolitikánk

Az iskolákban az oktatás terén tapasztalható túlterhelés megszüntetésével kapcsolatban minden fokon nagyobb hangsúlyt adunk a nevelő munkának. A nemzet minden rétegének gazdasági érdekét érintő tankönyv- s tanszerügyet a jogosulatlan üzleti érdekek figyelmen kívül hagyásával az olcsó tankönyv s olcsó tanszer irányában kívánjuk végleg megoldani. Történelemoktatásunkat gyökeresen meg kívánjuk változtatni a turáni magyar hivatás égisze alatt.

90. A népművelési s testnevelési intézmények át szervezése

A nemzet széles rétegeinek művelődését s nemzeti nevelését erőteljes közművelődési politikával kívánjuk előmozdítani, s evégből népművelési s testnevelési szervezetünket, az e körbe tartozó intézmények korszerű átszervezésével s fejlesztésével kapcsolatban, szélesebb alapokra helyezzük.

91. Középiskolai reform

A középfokú közoktatás terén előkészíteni kívánjuk az általános műveltséget adó középiskolák s az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági szakoktatás szerves összeműködésén alapuló, a mai sokféle iskolatípus redukciójára vezető középiskolai reformot. A gyakorlati irányú középiskola-típusban különös nyomatékkal kívánjuk a mezőgazdaság szempontjait érvényesíteni.

XI. Nemzetvédelem

92. Honvédség s közbiztonsági szervek

Nemzeti önállóságunk biztosítása céljából különös súlyt kívánunk helyezni szuverén s reguláris honvédségünk s a közbiztonsági szervek felkarolására, megerősítésére minőségben s mennyiségben sokszorosan. E szervek egyike sem állhat pártpolitikai célok szolgálatában, csak a nemzetében.

93. Csendőrség

A Nemzeti Csendőrség felállítását kulcskérdésnek tartjuk, a közbiztonságon szigorúan javítani kell. A csendőrök kapjanak teljes körű katonai kiképzést s taníttatást.

XII. Népegészségügy

94. A népegészségügy felkarolása

A népegészségügy felkarolását s különösen a falusi egészségügyi szolgálat organikus kiépítését fontos feladatunknak tartjuk. A vidéki orvoshálózat s beteggondozás megszervezésénél különös figyelemmel leszünk a fiatal magyar orvosgeneráció érdekeire. A kórházak s azok felfejlesztése fontos és azonhelyti feladat, több kórházat s rendelőt kell biztosítani a nemzet számára.

95: Egészségügyi politika

Egészséges nemzedékek nevelése érdekében a gyermekvédelmet, az anya- s csecsemővédelmet erősen ki fogjuk építeni. Ezek igazgatását egységesíteni akarjuk. A gyámügyi igazgatást megfelelően fogjuk átszervezni. Az orvostársadalom érdekeinek törvényes képviseletére orvosi kamarát fogunk létesít.

XIII. Zsidó- s cigánykérdés

96. Zsidókérdés

A Numerus Clausus törvénybe iktatása, mely a zsidókat megfelelően s igazságosan integrálni kívánja a magyar társadalomba, azaz a zsidók a számarányuknál fogva megfelelő pozíciókat tölthetnek be az állam székeiben s intézményeiben, hogy ne a magyarság kárára történjen ezek betöltése

98. A cionista gazdasági hálózatok féken tartása

Az elburjánzott cionista gazdasági hálózatok féken tartása, a magyar gazdasági hálózatok feltétlen támogatása velük szemben.

98. Cigánykérdés

A cigánykérdés gyors, határozott rendezése, a cigánybűnözés radikális megszűntettetése

XIV. Környezetvédelem

99. A környezetvédelem nemzeti feladattá tétele

A környezetvédelem felhasználásainak mindennemű támogatása, megújuló energiaforrások fokozatos bevezetése, ezt a bolygót meg kell óvnunk gyermekeink számára minden lehetséges eszközzel.

XV. Űrkutatásban történő felzárkózás

100. Az űrkutatás fejlesztése

Az alfa szinten vegetáló magyar űrkutatás és a világűr hasznosításának tudománya  fejlesztésének s felzárkóztatásának fontosságát hangsúlyozzuk.